Heller Ágost 1896-ban készült katalógusa öt Goethe-büsztöt, azaz mellszobrot tart nyilván: Alexander Trippel és Christian Friedrich Tieck egy-egy eredeti munkáját, továbbá Rauch, Bovy és Schaper mellszobrainak egy-egy másolatát. Erdélyi Mór fotóin, melyek a Goethe-szoba 1900 körül állapotát rögzítik, már több kisebb-nagyobb plasztikai alkotás látható.
Az aktualizált katalógus szerint a kézirattár raktárában ma egy letört Goethe-fej és három porcelán mellszobor található. Az utóbbiak közül az egyik, feltehetőleg Rauch műve után készült másolat az idős Goethét ábrázolja, a másik az ifjú Goethét, a harmadik, „Goethe” feliratot viselő darab pedig érett korában örökíti meg a költőfejedelmet.
A Művészeti Gyűjteményben látható továbbá egy kisméretű antikizáló gipszszobor, amely Goethét Apollóként jeleníti meg – ez lehet a Trippelnek tulajdonított példány.
Két másik kisméretű Goethe-szobor pedig ma az MTA Könyvtárának Gazdasági Osztályán található. Ezek közül az egyik Goethét házikabátban ábrázolja. A gyűjtemény ezen darabjai jól szemléltetik a Goethe-kultusz jegyében készült büsztök és szobrok típusait.
Goethe kora egyik leggyakrabban megörökített alkotója volt; halála után pedig valóságos rajongási hullám kezdődött. Rendkívül népszerűek voltak a róla készült szobrok és büsztök, valamint ezek gipsz- és porcelánmásolatai.
Arisztokraták és jómódú polgárok egyaránt szívesen gyűjtötték e tárgyakat és díszítették velük otthonaikat, mintegy műveltségük és művészetszeretetük reprezentálásaként. A gyűjtőszenvedélyre gyorsan reagáltak a kor nagyobb porcelánmanufaktúrái: a Fürstenberg-porcelánmanufaktúra például sorozatban gyártotta a miniatűr másolatokat.
Goethét előszeretettel jelenítették meg antikizáló kosztümben, annál is inkább, mert ez az ábrázolási mód kiválóan harmonizált a költő művészetről alkotott felfogásával. Ilyen Gottlieb Martin Klauer weimari udvari szobrász 1778-ban készült, a goethei ideált megjelenítő híres mellszobra. Gottfried Schadow berlini udvari szobrász 1816-os, az öregedő Goethét ábrázoló medálja számos Goethe-érme inspiráló mintájává vált.
Christian Friedrich Tieck híres büsztje az érett Goethét ábrázolja, Christian Daniel Rauch munkája pedig némi átdolgozás után még a költőfejedelem tetszését is elnyerte: Rauch 1828-ban Weimarban készítette kisméretű, a költőt házikabátban ábrázoló szobrának modelljét, mely állítólag minden más műnél autentikusabban örökíti meg az idős Goethét. Erre emlékeztet a gyűjtemény kisméretű bronzszobra.
A képeslapokon sokszorosított Goethe-ábrázolásokból szép válogatást nyújt a Goethezeitportal.
szöveg: Cseresznyák Mónika
Nyugat-magyarországi Egyetem
Savaria Egyetemi Központ Szombathely