Elischer Gyula 180 darab, Goethét és kortársait ábrázoló árnyképet adományozott a Magyar Tudományos Akadémiának 1896-ban. Hermann Rollett (1819-1904) osztrák művészettörténész “a Goethe-ábrázolások első fontos gyűjtője”-ként, “lelkes és tekintélyes Goethe-tisztelő”-ként írja le Elischert, aki “unikátokat is tartalmazó gyűjteményét rendkívül készségesen engedte át betekintésre”. Rollett 1883-as Goethe-ábrázolások című katalógusa az árnyképek műfajának első jelentős feldolgozása.
Goethéről készült árnykép 1762-ből

A fekete papírból kivágott vagy fehér papírlapra fekete festékkel felvitt, olykor világos festékkel kontúrozott profilképek, az ún. “árnyképek” vagy “sziluettek” a 18. század közepén jöttek divatba. Gyakran másolták, de sokszorosították is azokat. A budapesti gyűjteményben ma hat Goethe-árnykép található, köztük kettő unikát.

Egyedi darab a Rollett jegyzékében II. számot viselő 1762-ben készült munka: a kép hosszú szempillákkal, copfba kötött hajjal, megkapó ifjúként ábrázolja a költőt. Hátoldalán tintával írt “Goethe” felirat látható. Ugyancsak unikát egy 1780-ból származó mellkép, mely karcsúnak és szentimentálisnak mutatja Goethét (Rollett XXIV). A kivágott fekete matt papír ovális keretet és ezzel medallion-jelleget kölcsönöz a rajznak. A kép virágokkal díszített négyzet alakú falon függ, alatta korhű kézírással ez olvasható: “Johann Wolfgang von Goethe, a német Shakespear, hírnevet Berlichingenje, Clavigója és Werthere hozott neki”.

A képeslapokon sokszorosított Goethe-árnyképekből gazdag válogatást nyújt a Goethezeitportal.

Elischer Gyula adományozó levele 20 darab tokban elhelyezett Goethe-érmét tart számon.

Goethe-plaketteket és érmeket tartalmazó üvegezett fadoboz első oldala

A budapesti gyűjteményben ma egy 33 darab érmét és plakettet tartalmazó üvegezett fadoboz található, melyek közül több darab is a nyitrai születésű Stefan Schwartz (1851-1924) munkája. Ilyen például a Bécsi Nőegylet kérésére Schiller születésének 100. évfordulójára készített emlékmedallion.

A 25 mm átmérőjű függesztőkarikás bronzérme hátoldalát lantot tartó szárnyas nőalak és fáklyát tartó szárnyas ifjú képe díszíti.

Az osztrák Franz Stiasny (1881-1941) is bronzból öntötte ki Goethe-plakettjét. Az érmész sajátos stílusára utal a 66×55 mm-es érme négyszögeletes formája.

Különleges darab a Goethe és Schiller weimari kettős szobrát ábrázoló, 1857-ben készült 41 mm átmérőjű bronz érme. Sebald és Drentwett augsburgi érmészek közös alkotásának hátoldalán a költőpáros, elülső oldalán pedig Karl August, Szászország és Weimar hercege látható.

szöveg: Szabó Brigitta
A doboz hátsó oldala
Goethéről készült árnykép 1780-ból
Goethe-plakett bronzból, Franz Stiasny munkája
Érme Goethe és Schiller weimari kettős szobrával 1857-ből

Goethe-plakettek és érmék (T/143)